|
Dalnoky-féle relatív dilatáció
Az elmélet alapja az a XIX. sz d-i felfedezés, miszerint a nappalok és az éjszakák hosszúságát a nyári meleg szabályozza. Fiatalkori megfigyelések alapján hamar rájöttem arra, hogy egyazon távolság két mért eredményt is produkálhat változó tényezőjű környezetben. Ha például szombat éjfélkor, egy mulatós este után, lekéssük az utolsó buszjáratot, akkor az eredetileg 2 kilométer hosszúságú út hazáig fárasztó gyaloglással 3,2 kilométernek tűnik. Mindez januári környezetben eléri a 4,2 kilométert is. Vagy ha például építkezésen, dolgozunk, és elindulunk az udvar hátsó részéből, a betonkeverő mellől az utcán parkoló teherkocsinkhoz az ásványvizes palackért, ez csupán 50 méter. Ekkor a főnök megkér valamire, - ha már úgy is arra megyek, vigyek már ki egy zsák cementet a platóra, mert hétvégén ki akarja javítani a járdát, amit szomszéd Sanyi a pótos IFÁ-val csütörtök reggel összetört. Hátunkon a zsák cementtel, mindez nyári melegben rémes feladat, de egy biztos, a távolság lépésenként exponenciálisan nő. Meg sem áll 185 méterig.
A távolsági dilatáció bizonyítására a következő kísérletet végeztük el két hivatásos tanú jelenlétében. ( Váradi Ferenc, Lőrinc Csaba ) Választottunk két állandónak mondható tereptárgyat, egyik a debreceni nagytemplom baloldali tornya, a másik id. Dalnoky Ferenc homokkerti családi ház udvarán lévő, a NATO kém műholdjai által is jegyzett, Truman mozdony légtartályából, készült vízmelegítő objektumot. Kiválasztottuk egy kellemes nyári napot, és GPS navigációs rendszerrel megmértük e kettő távolságát. Ugyanezt a mérést a leghidegebb januári napon is elvégeztük. Természetesen, a két pont közötti távolságot gyalogszerrel küzdöttük le. Első mérés eredménye 2007. június 27.-én, délelőtt 10.00-kor ![]() ![]()
|